A CANDIDA TULAJDONSÁGAI, HOGYAN VÉDEKEZIK, ÉS HOGYAN BETEGÍT MEG

A candida gombák az élesztőgombák csoportjába tartoznak, vagyis egysejtűek és sarjadzással szaporodnak. Ez a típus születés után telepszik meg a tápcsatornában (colonizálnak), ahol rátapadva a nyálkahártyára (adhézió) commensal, vagyis nem kórokozóként él szervezetünkben. Bizonyos feltételek fennállásakor azonban opportunista patogénné válhat. Amennyiben a gazdaszervezetben a normális fiziológiás körülmények úgy változnak meg, hogy azok lehetővé teszik szaporodásukat, akkor kóros állapotot idézhetnek elő lokális- és távoli tünetek megjelenésével. Valószínűsíthető, hogy candida gombák több kóros állapotot élőidéző mechanizmussal rendelkeznek, mint amennyit ma ismerünk. Ezekkel a mechanizmusokkal igyekeznek kikerülni a jótékony baktériumok és az immunrendszer hatékony gomba elleni aktivitását és biztosítják saját életterüket, szaporodásukat és terjeszkedésüket. Továbbá kiváló az adaptációs képességük, vagyis alkalmazkodásuk a megváltozott életkörülményekhez nagyon gyors, ami túlélésüket biztosítja (18). A külvilágban szaprofitaként élnek, ami azt jelenti, hogy képesek elhalt növények és állatok szerves anyagaiból táplálkozni. Ha bekerülnek az emberi szervezetbe, akkor átváltanak parazita életmódra és kialakul a gazdaszervezet és a gomba közötti kölcsönhatás (interakció) (17).

Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans (azelőtt Monillia albicansnak nevezték), ritkábban fordulnak elő a C. krusei, C. glabrata, C. parapsilosis vagy C. torpicalis. Utóbbiak előfordulása egyre gyakoribb, és sajnos gyakran már flukonazol (gomba elleni gyógyszer) rezistensek is (ellenállók).

Szaporodásukhoz szükséges a víz, cukor, cink, réz, vas, magnézium, mangán, és B vitaminok – biotin, niacin és pyridoxin, amit a gazdaszervezettől vesznek el. A sarjadzó gombák igénye jóval nagyobb, mint a fonalas gombáké (6), és minél kisebb az oxigén ellátás, annál inkább képesek kóros folyamatokat előidézni. Az antibiotikumok közül a penicillin és a tetraciclin-származékok gyorsítják szaporodásukat (1).

A következőkben, a tudományosan igazolt candida tulajdonságait és megbetegítő mechanizmusait ismertetem.

Megbetegítő képességük a gazda szervezetétől függ. Alapvetően a candidák szervezetünknek nem ellenségei, de azzá válhatnak, amennyiben megbomlik a szervezet belső miliőjének egyensúlya. Akkor a gombák különböző módon támadnak és terjednek.

Dimorf tulajdonságúak (24,25), vagyis a sarjadzó formájuk (Kép helye) ál- vagy valódi fonalas formává alakulhat át - különösen, ha sok cukorhoz jutnak (2), vagy ha épp tápanyaghiányuk van, és a környeztükben kezdik keresni a cukrot (6). Hasonlóképp, fonalas formából visszaváltozhatnak sarjadzó formára (Kép helye).  Az átváltozás sarjadzó, ártalmatlan formából álfonalas vagy fonalas agresszív formába, teszi lehetővé terjedésüket a nyálkahártyák felületéről (azok átlyukasztásával) mélyebb rétegekbe, a vérárammal pedig, eljuthatnak a szervezet bármely pontjára, ahol végül megtelepedhetnek, szaporodhatnak, és kóros folyamatot idézhetnek elő (invazív candidiasis). Amikor nagy mennyiségben kerülnek be a váráramba (candida szepszis), akkor már életet fenyegető állapotba kerül a beteg és leginkább súlyos, immungyengeséggel járó betegség miatt az intenzív osztályon kezelik. Erről a kórképről a továbbiakban nem lesz szó, mivel annak diagnosztizálása és kezelése kórházi körülményeket igényel.

Ám, nem immunhiányos egyénekben, nem intenzív osztályon kezelt betegeknél is bizonyos körülmények között elszaporodhatnak a belekben a candidák, és idézhetnek elő helyi és távoli tüneteket szepszis nélkül (2, 7). A bél candidiasis létezését a hivatalos orvoslás ma még tagadja, egyesek spekulánsok találmányának vélik (5), mások pszichoszomatikus tünet-együttesnek, a szakirodalom által negligált, a bulvármédiumok által pedig felkapott témának vélik. A természetgyógyászati cikkeket ismeretterjesztő, paramedikális és áltudományos közleményeknek minősítik (3). Ez a minősítés vonatkozik orvosok által írott, tudományos kutatások eredményeit is tartalmazó könyvekre is.

Jól működő immunrendszer esetében, panaszmentes egyéneknél is kis mennyiségű candida a bélfalán keresztül bekerülhet a véráramba (tünetmentes candidaemia) (Kép helye), vagy csak a részecskéi (antigénjei) mutathatok ki a vérben (7). Krause 1969-ben saját magán végzett el egy kísérletet. Előzőleg teljes körű kivizsgálással igazolta tökéletes egészségét és jól működő immunrendszerét. Ezután szájon keresztül bevitt 10¹² mennyiségű Candida albicanst. Két óra elteltével magas láz, hidegrázás és fejfájás jelentkezett. A candida bevétele után három órával a vérben, majd a vizeletben is tenyésztéssel kimutatható volt a candida. A kísérlet igazolja, hogy a candida képes a bélfalán keresztül átjutni a vérkeringésbe és a veséből vizelettel ürülni egészséges immunrendszer esetében is. Tehát, a nagy mennyiségű gomba legyőzi a jól működő immunrendszert a bélfalában és a vérkeringésben egyaránt. (15). Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha a belekben normálisan kis mennyiségben jelenlevő candida bizonyos körülmények között elszaporodik, legyőzheti az addig jól működő immunrendszert.  

A sarjadzó forma a nyálkahártyára adhezinekkel tapad és biofilmet képez. Ilyen biofilm képzéssel tapad meg a műfogsoron, katétereken és más orvosi eszközökön is (17). Ez a biofilm védi őket a gombaölő gyógyszerektől,a probiotikumok által termelt gombaellenes anyagoktól és az immunsejtektől (mivel mindezek nehezen jutnak át a biofilmen keresztül). A biofilm megsemmisítése (megemésztése) fontos a sikeres kezeléshez. A biofilm előállításához (szintéziséhez) kálciumra, vasra és magnéziumra van szüksége a candidának, megemésztéséhez (eltüntetéséhez) pedig az immunsejtek által termelt enzimek (protease, cellulase, bega-gluconase, glucoamylase) szükségesek (19). Az odatapadást a fruktóz, glukóz, maltóz és szacharóz serkentik, a sorbitol csak minimálisan serkenti, míg a xylitol gátolja (20). 

Fonalas formában a mélyebb rétegbe, sejtközti térbe terjed, amit enzimek termelésével ér el. Emésztő enzimjei a candida sejtfalán kívül emésztik a környezetben levő sejteket és tápanyagokat, majd azután azok felszívódnak a gomba belsejébe (6, 11). Ezek az enzimek emésztik a bőr- és nyálkahártya hámrétegét, de megtámadhatják az immunsejteket is (12), valamint azokat az immunsejtek által termelt anyagokat is emésztik, amelyeknek védő hatása van a gombák ellen (14).

Enzimek segítségével a fonalak „lyukakat fúrnak” a bél falába, így terjednek a mélyebb rétegekbe (lyukas bél szindróma) (21, 22). A candida így növeli meg a bélfalának az áteresztő képességét. Ezeken a lyukakon az emésztetlen ételszemcsék, vegyi anyagok és kóros baktériumok is bejuthatnak a bél falába, ahol az immunsejtek antitest termelésével igyekeznek védelmet nyújtani, de ez allergiás reakcióban nyilvánul meg a behatoló anyagokkal szemben (étel és vegyszer allergia). Ezeknek az antitesteknek szerepük lehet az autoimmun folyamatok kialakulásában is. Az áthatoló kóros baktériumok (pl. E.coli) a környező szöveteket (pl. hólyag, prosztata) fertőzik.  

A gombák gliotoxint termelnek, ami gyengíti a nyálkahártya alatti rétegekben levő immunsejtek aktivitását. Felszívódik a nyálkahártyán keresztül és a vérárammal eljut az immunrendszer minden részéhez, ahol úgyszintén az immunsejtek aktivitását csökkenti (2, 7).

A gombák húgysavat (köszvényt – ízületi gyulladást okozhat), oxalsavat (vesekövet okozhat), zsírokat (érelmeszesedést okoznak), amiloidot (lerakódik a szervekbe) termelnek, és különböző betegséget idéznek elő (23).  

Cukorból szagtalan széndioxidot termelnek (25). Ez a belekben puffadást, szelesedést, a hólyagban teltségérzetet és gyakori vizelési ingert idéz elő, a hüvelyből is gáz formájában távozik.

Cukorból alkoholt is termelnek (25), ami a bélből (amennyiben ott termelődik) felszívódik, és így a vérben is mérhető mennyiségű lehet, ami idegrendszeri tünetek okoz (ittassághoz hasonlót), idővel alkoholista küllem és alkoholos máj alakul ki (2, 5) (Kép helye), majd májcirózis.

A májban az alkohol lebontásával acetaldehid keletkezik (25), melyet a szervezet nem tud kiüríteni. Acetaldehid lebontásával pedig ártalmatlan ecetsav keletkezik, melyet a szervezet ki tud üríteni. Amikor ez a lebontás elégtelen (amennyiben a máj túl van terhelve különböző toxikus anyagok hatástalanításával), akkor az acetaldehid felhalmozódik és káros hatása lesz az anyagcserére, immun- és idegrendszerre, hormonháztartásra, izomzatra és ízületekre (8), csökkenti a vörösvértestek rugalmasságát és átjutását a hajszálereken (hideg végtagok), de rákkeltő hatása is van (9). A molibdénnek fontos szerepe van az acetaldehid ecetsavvá történő bontásában. Az ecetsavat a szervezet kiüríti vagy az energiaforrásként hasznosító acetil coenzim A előállítására használódik fel. Fontos tudni, hogy igazából az alkoholistáknál sem csak az alkohol (etanol) károsít direkt, hanem a belőle keletkezett acetaldehid is (8). Tehát, a candida túlszaporodás esetében idővel az alkohol és a belőle keletkező acetaldehid károsító hatásainak tüneteire is számíthatunk. Alkoholból származnak más (illatos) aldehidek is (közös nevük fragrance) amire gyakran alakul ki a candidásoknál intolerancia (érzékenység különböző parfümökre, illatos samponokra, krémekre) vagy akár allergia is (8).

A candida sejtfala olyan glikoproteint tartalmaz, ami a hízósejteket stimulálja hisztamin és gyulladást előidéző anyagok termelésére (2). A hisztamin viszketést, csalánkiütést (Kép helye), dermografizmust (Kép helye), asztma jellegű nehézlégzést, gyomor- és bélfájdalmat, hasmenést, gyomorsav fokozott termelését, fejfájást, alacsony vérnyomást, orrfolyást, menstruációs fájdalmas görcsöket okoz. Magas hisztamin szint a vérben mérhető még Crohn betegség, colitis ulcerosa, és ételallergia esetében is (13).

Az immunsejtek IgA nevű antitesteket termelnek a nyálkahártyák felszínén, amik a betolakodó kórokozók ellen védenek. A candida extracelluláris (sejten kívüli) proteáz (fehérjebontó) enzimjével ezt a védőréteget lebontja ahhoz, hogy a nyálkahártya felszínre tudjon tapadni, és ott terjeszkedni. Ugyanakkor, az immunsejtekben elindul a proteáz enzim ellen antitestek képzése is, és a gyulladásos folyamat a bel falában. Az irritábilis bél szindrómában (2), Crohn betegségben és colitis ulcerosaban is ezt a folyamatot igazolták (8).

Eddig 178 féle különböző antigént fedeztek fel a candidákban amelyek ellen az immunsejtek antitesteket termelnek. Ezek az antitestek idézik elő az allergiás reakciót a candidára, okoznak keresztallergiát az élesztőre és sok más távoli gombára (penészek, étkezési gombák) vagy akár az emberi szövetekre is (2, 3). Ez lehet a magyarázata a candida és az autoimmun betegségek esetleges összefüggésének (2, 10). Allergiás és atópiás betegek vérében gyakran mutatható ki magas candida elleni antitest szint (2).

Az egyik ilyen antitest, a candida sejtfalán található, erősen antigén hatású, oldhatatlan formájú beta glukán ellen termelődik. Ez a beta glukán ugyan ilyen oldhatatlan formában megtalálható más távoli gombák és baktériumok sejtfalán is. Oldékony és nem antigén hatású formáját megtaláljuk bizonyos gabonákon és egyes zöldségfélék sejtjein is (mivel nincs antitest termelő hatásuk, normális körülmények között ezekre a növényekre nincs allergia). Viszont emberi sejteken semmilyen formában nincs jelen. Ezért ezt az oldhatatlan formát a jól működő immunsejtek felismerik, mint idegen anyagot, és antitestet termelnek ellene (4). Ez magyarázhatja a candida bélben való elszaporodásánál az egyéb gombák, penésszel készült ételek, gabonák és zöldségek, bor és sör intoleranciáját vagy akár az allergiás reakciót fogyasztásuk után (az antitestek nem különböztetik meg az oldékonyt a nem oldékony beta glukántól, ezért reagálnak mindkét formára). Az oldhatatlan, candida sejtfalából kivont beta glukánt, mint immunsejtekre erős ingérként ható anyagot, egészségeseknél táplálék kiegészítőként javasolják betegségek megelőzésére (serkenti a gombák, baktériumok valamint a daganatos sejtek ellen ható ölő sejtek aktivitását) (4). Az állatok takarmányába is adalékként alkalmazzák fertőzések megelőzésére antibiotikumok helyett. A gomba védekezése céljából, hogy a falósejtek ne ismerjék fel, mannán nevű fehérjével képes a sejtfalában levő beta glukánt befedni (16).

Ha a falósejtnek sikerül bekebelezni a sarjadzó formát, az átalakulhat a falósejten belül, fonalas formává, amely megöli a bekebelezőt, mivel nagy az alkalmazkodó képessége az új életkörülményekhez, és nagy a túlélési készsége. Ezzel a tulajdonságával is károsítja az immunvédelmet (14, 17). A falósejten belül képes túlélni és ezt a sejtet használja szállítóként, mellyel eljut a szervezet bármely részébe. Így a falósejtek szerepet játszanak a fertőzés terjedésében (disszemináció) (24). 

Ezen felül valószínű, hogy a candidák ma még ismeretlen betegségokozó képességekkel is bírnak. Viszont, ha csak a felsoroltakat vesszük figyelembe, akkor is érthető az a sokféle panasz és kóros állapot mely hátterében a candidák túlszaporodása állhat.

Irodalom

1. Marczell I: Gombás megbetegedések, SubRosa Kiadó,1996.
2. Santelmann H. et al.: Yeast metaboloc prodacts, yeast antigens and yeasts as possible triggers for irritable bowel syndrome, Eur Gastroenterol Hepatol 2005; 17(1):21-26
3. Traidl-Hofmann C. Et al. Mukokután candidiasis, Kommentár: Dr. Simon Gyula, Orvostovábbképző szemle, 2011 április, 4:55-65
4. Graubaum H.J. et al.: A duble-blind randomized, placebo-controlled nutritional study using an insoluble yeast beta-glucan to improve the immune defense system, Analyze and Realize AG, Berlin, Germany, 2012.
5. Trowbridge J.P., Morton:The yeast syndrome, A Bantam Book, November, 1986
6. Understanding the structure of Candida, Yeast and Fungi (www.yeastinfectionadvisor.com/structure ofcandida.html
7. Timothy C.Birdsall: Gastrointestinal Candidiasis: Fact or Fiction? Alt Med Rev, 1997; 2(5):346-54
8. Weiss J.: The Candida/Aldehyde Detox Pathway and the Molybdenum Connection (http://candidapage.com/aldehyde.shtml
9.  Pöschal G., Seitz H.K.: Alcohol and cancer, Alcohol and Alcoholism, 2004, 39(3):155-65
10. Weiss J.: Candida, Gluten, and Diet http://candidapage.com/weisscgd.shtml
11. Calderone R.A., Fonzi W.A.: Virulence factors os Candida albicans, Trend Microbiol 2001 Jul;9(7):327-35 PMID:11435107
12. Schaller M. Et al.: Hydrolytic enzymes as virulence factors of Candida albicans, Mycoses 2005 Nov;48(6):365-77 PMID:16262871
13. Maintz L., Novak N.: Histamine and histamine intolerance, Am J Clin Nutr 2007 May, vol 85;5:1185-96)
14. López C.J.: Fungal Immune Evasion in a Model Host-Pathogen Interaction: Candida albicans versus Macrophages, PloSPathog. 2013 Nov; 9(11):e1003741
15. Krause W. Et al.: Fungaemia and funguria after administration of Candida albicans, Lancet 1969 Mar 22;1(7595):598-9
16. Klippel N. et al.: Deletion of the Candida albicans histidine kinase gene CHK1 improves recognition by phagocytes through an increased exposure of wall beta-1,3-glucans, Microbiology, 2010, 156, 3432-3444
17. Khan A.S.M. et al: Virulence and Pathogenicity of Fungal Pathogens with Special Reference to Candida albicans, Chapter 2 in Combating Fungal Infections Problems and Remedy, Springer 2010.
18. Rosenbach A. et al: Adaptations of Candida albicans for Growth in the Mammalian Intestinal Tract, Eukaryot Cell 2010 July; 9(7):1075-86
19. www.klaire.com (InterFase: Specialized Enzymes Disrupt Biofilm Matrix that Embeds Potential Gastrointestinal Pathogens
20. Pizzo G. et al.: Xylitol significantly reduces adherence of Candida albicans, GreenMedInfo Summary, New Microbiol Jan; 23(1):63-71, PMID: 1094647
21. Murray T.M.: Chronic candidiasis,Prima Health, 1997
22. Simon M.: Intestinal permeability, BioMed Newsletter, Issue 11, May 1995, www.anapsid.org.cnd/diffdx/leakygut2.html
23. Constantini A.V.: Fungalbionics: New Concept of the Etiology of Gout, Hyperuricemia and their Related Disease, Advances in Experimental Medicine and Biology, 1989;253A:261-68
24. Ádám É.: Gyógyszerészeti mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001.
25. Deák T.: Élesztőgombák, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998.